(Az ötvenes évek és a magyar irodalom)
-0%
Az ötvenes évek több eseménye még a történelemtudomány számára is tartalmaz feltáratlan területeket, hasonlóan igaz ez az irodalomtörténet esetében. Az 1940-es évek végén kezdődő szellemi represszió ismert ténye a magyar történelemnek, de az kevésbé vizsgált, hogy egyes szerzőket hogyan és milyen mértékben érintett az irodalmi és világnézeti szabadság korlátozása. A szerzők rejtett szimbólumokba, asztalfiókba rejtették tiltakozásukat a rendszer elnyomása ellen, de más módon kénytelenek voltak együttműködni a rezsim igényeivel, legfeljebb korlátozni tudták annak befolyását magukon. Aki ellenállt a rendszernek, az vagy tiltólistára került, elvesztette állását, és segédmunkásként vagy egyéb módon kellett keresnie a kenyerét (Hamvas Béla), vagy akár munkatáborba is kerülhetett (Faludy György), de olyanok is voltak, akik emigrációba kényszerültek (Márai Sándor, Ignotus Pál). Akik itthon maradtak, és a rendszer mellett próbáltak továbbra is irodalmat folytatni, ők voltak a szovjet mintára elnevezett: társutasok. A kötet tanulmányai főleg velük foglalkoznak. Így kerül a kötetbe, többek között, Illyés Gyula Egy gondolat a zsarnokságról című verse, Déry Tibor Niki kutyája, Németh László, Vas István, Lengyel József, Sánta Ferenc és Utassy József. A szerző az ő példájukon keresztül mutatja be, hogy a magyar írók bújtatott jelképeken, történelmi műveken, mitikus vonatkozásokon keresztül hogyan tiltakoztak a zsarnokság ellen, és hogyan tudtak az irodalom számára maradandót és értékeset alkotni. Történelemmel és irodalomtörténettel foglalkozó szakemberek mellett ajánlott mindazoknak, akik behatóbban szeretnék ismerni az ötvenes évek eseményeit és szellemi hátterét.

A kötet írásai érdekfeszítő elevenséggel idézi elénk az ötvenes évek világát, amelyről sokféle kép rajzolódik ki a történészek munkáiban. Jóllehet hivatalosan még az 1970-es években is az volt a felfogás, hogy „akkor is a szocializmus épült”. A diktatúra azonban, amely 1948, majd 1956 után valósággal lebéklyózta a mindennapokat, megbocsáthatatlanul és így elfeledhetetlenül nyomott hagyott a történelemben. A szerző hozzáértéssel és átéléssel jeleníti meg, miként voltak képesek a nagy írók még ebben az elkeserítő helyzetben is kimondani az igazat: szimbolikusan, történeti témákba vagy mitikus lepelbe rejtve, vagy maradtak íróasztalfiókban, mint Illyés Gyula verse, az 1956 jelképévé vált Egy mondat a zsarnokságról. E kötet tanulmányai, műelemzései Illyés Gyula mellett Déry Tibor, Németh László, Lengyel József, Vas István, Nagy László, Juhász Ferenc, Fodor András, Sánta Ferenc, Utassy József, Balázs József és Nagy Gáspár munkásságával példázzák, hogy a magyar irodalom a Rákosi-, majd a Kádár-korszak körülményei között is képes volt jelentőset és maradandót alkotni. (10/f)
Ár: 490 Ft    
Megtakarítás: 0 Ft, azaz 0 %

Állapot:

Rendelhető

Nyelv:

magyar

Súly:

- g

Méret:

-

Oldal:

- oldal

Kötésmód:

-

ISBN:

-

Kategória:

Történelem

Sorozat:

-

Eredeti cím:

Hol zsarnokság van

Eredeti ár:

490 Ft (megtakarítás: 0 Ft)
Legutóbb megtekintett könyvek