Az elmúlt másfél-két évtized irodalomtudományában számos, esetenként rendkívül eltérő irányú javaslat fogalmazódott meg a filológia, mint tudomány önmeghatározásának újragondolására, s ezek egy része Magyarországon is figyelemben részesült.
A kötet arra tesz kísérletet, hogy a filológia elméletének és gyakorlatának tág összefüggéseit úgy tegye vizsgálat tárgyává, hogy meghaladja a gyakran előbukkanó kliséket a filológia elméletidegenségéről vagy az elmélet filológiai gyakorlat iránti érdektelenségéről, és egyúttal felülvizsgálja a filológia dogmatikus módszertani elkülönülését.