Ádám és Magda harmonikus házasságban élnek több mint húsz éve. Fiuk, Gábor már felnõtt. Egy napon Ádám életében feltûnik a fiatal Fruzsina. A férfi egyre közelebb kerül ifjú kolléganõjéhez, akivel végül egymásba szeretnek. Ádámot marasztalja a Magda nyújtotta biztonság, a közösen átélt évek, ugyanakkor vonzza az új, egész lényét felpezsdítõ szenvedély. A három szereplõ sodródni kezd. Vajon boldog lesz-e bármelyikük is?
A történetben fontos szerepet játszik egy másik fiatal lány, aki húsz évvel késõbb a naplójában tekint vissza az eseményekre. Õ Patrícia, Ádám és Fruzsina lánya. Féltestvérével, Gáborral óvatosan közeledni kezdenek egymáshoz. Sikerül-e egymással õszinte kapcsolatot kialakítaniuk?

Rados Virág a tõle megszokott lélektani érzékenységgel, hõsei érzéseit bemutatva szövi a történetet. Nem ítélkezik, hanem tükröt tart az olvasó elé: mit tennél, ha veled is megtörténne?

"Fruzsina odament, és ágaskodva próbálta lehalászni a kötetet.
- Várjon, majd én - ugrott mellé Ádám. Bár a lány sem volt éppen alacsony, a férfi jó fél fejjel magasabbnak bizonyult nála. Ádám orrát ismét megcsapta a samponillat, és még valamié. Ez a szag kicsit fanyar volt, de kellemes és vonzó. - Nem parfüm - gondolta a férfi. Hát akkor mi? Rájött, a lány bõrének illatát érzi. Ha még szorosabban egymás mellé állnának, akár... - Eh, miket fantáziálok én itt össze? - intette magát. - Még a végén megkergülök egy fiatal nõtõl.
Ahogy mindketten a könyv után nyújtózkodtak, a kezük összeért. Ádám zavarba jött. A lány halkan szabadkozott:
- Bocsánat, Bollók úr.
- Ugyan... - mondta a férfi, majd átnyújtotta a könyvet. - Parancsoljon. Remélem, tetszeni fog. Aztán számoljon be róla, talált-e benne valami hasznosat.
Fruzsina biccentett, és a kötettel a kezében, némán távozott. Ádám elgondolkodva, sokáig állt a polc mellett, és csak bámult az ajtóra."